Ereszcsatorna rendszerek

Ereszcsatorna-rendszerek

Háztetőnk igen fontos és kényes része az esővizet, hóolvadékot biztonságosan elvezető ereszcsatorna. Ereszrendszerünk állapota nem pusztán esztétikai kérdés. A rossz csatornázat egész házunkra kihat.

Szerencsésebb esetben a foltos fal csak vonzza a tekintetet, nagyobb tragédia a leázott vakolat, amikor a meztelen falazat éktelenkedik, sőt, mi több, még akár a lakás is beázhat.

Az esőcsatorna-rendszer számos elemből épül össze: főleg a vízszintes ereszaljából és a függőleges lefolyócsatornákból, az összekötő könyökökből, az ereszalját tartó íves kampókból, a lefolyót a falhoz erősítő rögzítőbilincsekből, stb.

Ezeket az eredetileg épületbádogos által készített szerkezeteket a szelvényük és az elhelyezésük szerint nevezték el félkör- és négyszögszelvényű függő ereszcsatornának, párkányon ülő csatornának, fekvő-, párkányba süllyesztett, béléses, sheed és attikacsatornának. Ma már a legtöbbjüket csak ritkán, főként műemlék épületeken, különleges építészeti megoldások kivitelezésekor alkalmazzák.

A függő ereszcsatornák szinte egyeduralkodókká lettek a házakon. Ez érthető, hiszen ezek anyagszükséglete a legkedvezőbb, egyszerű a felszerelésük, és karbantartásuk, cseréjük is gyorsan elvégezhető. Ez a típus az eresz alá szerelt, csatornatartókon nyugvó, vályú alakú rendszer. A korszerű ereszcsatornák elemekből összeállíthatók. A műanyagból vagy fémlemezből készített gyári termékek beépítése a leggazdaságosabb.

Az ereszcsatorna-rendszert még a tető lefedése előtt kell összeszerelni, gyakorta mégis megfordul a sorrend: a tetőfedőt követi a bádogos. Ilyenkor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a fedés kellően takarjon az eresz szélére, a víz ne juthasson a tető alá, és ne folyjon túl az ereszen. Az ereszt tartó kampókkal állítják be a szükséges lejtést, ami általában 2-3%-os a lefolyócső irányába. Ez nem lehet se kisebb, se nagyobb, mert akkor nem vagy éppen túl gyorsan folyik le a víz, és a lefolyók esetleg nem képesek azt elvezetni.

Esőcsatornából igen széles a választék, könnyen megtalálhatjuk a házunk stílusához, színvilágához leginkább illő terméket. Teljes rendszereket kínálnak fémből (horganyzott acélból, cinkből, natúr és festett alumíniumból, rézből), napfényálló műanyagból. Az esőelvezetők különböznek anyagukban, színükben és profiljukban (szögletes, félgömbölyű, párkányszerű stb.), de keresztmetszetükben, hosszméreteikben, összeszerelési módjukban hasonlóak.

PVC ereszcsatornákat régebben csak rossz minőségű orosz alapanyagból gyártottak. Kifakultak, melegben megnyúltak, hullámosodtak, hidegben megrepedeztek, eltörtek. A bizalmatlanság ezért ma is él a műanyaggal szemben, pedig a fejlett nyugati országokban ma már szélsőséges körülményeknek is ellenálló, kitűnő termékeket gyártanak.

Az anyagukban színezett PVC-csatornák színtartóak, rugalmasak, elviselik a hó nyomását, nem támadja meg őket a korrózió, a savas eső, könnyen tisztán tarthatók, házilag is felszerelhetők. Akadnak országok a nagyvilágban, ahol a műanyagból készült gyártmányok a teljes ereszcsatorna-forgalomnak több mint nyolcvan százalékát adják.Döntően a változatos színük miatt futottak be nagy karriert.

Az ereszcsatornából és különböző idomokkal ahhoz csatlakozó lefolyó csövekből álló rendszer az összegyűjtött csapadékot az épülettől elvezeti vagy föld alatti összefolyóba szállítja. A csatornák és a csatorna-lefolyócsövek méretezését a tetőfelület mérete, az un. vízelvezetési együttható és a mértékadó fajlagos vízhozam alapján kell meghatározni.

A csatornarendszer élettartamát vizsgálva fontos szempont az idomok anyagösszetétele, anyagvastagsága és a szükséges védőbevonatok vastagsága.

Az ereszcsatornára és a lefolyócsőre vonatkozó MSZ EN 612-1998 sz. szabvány, kötelező lemezvastagságra vonatkozó előírásai:

  • alumínium csatorna min. 0,7 mm,
  • vörösréz csatorna min. 0,6 mm,
  • horganyzott csatorna min. 0,6 mm,
  • titáncink csatorna min. 0,65 mm,
  • az ereszcsatorna kötelező peremátmérője legalább 20 mm.

Az ereszcsatorna-tartókra vonatkozó MSZ EN 1462-1998 sz. szabvány előírásai:

  • a lágyacélból készült csatornatartókat korrózió ellen védeni kell tűzihorganyzással felvitt 85 mm vastagságú horgany bevonattal. A tartókra szerelt rögzítőfülek és szegecsek anyaga, szintén ?A? korrózióállósági osztályú legyen,
  • a tűzihorganyzott csatornatartók teherbírására vonatkozó előírásoknak a legalább 30×5 vagy a 25×6 anyagból hajlított csatornatartók felelnek meg.